Ugye ismerős a mondat, vagy netán a gondolat, hogy valakinek azért hajlékonyabb a gerince, szebb a teste, izmosabb a hasa, kevesebb rajta a zsír, mert jobb a genetikája.
Erre edzőktől pedig tipikusan az a válasz érkezne, hogy badarság, csak lusta vagy! Azért az éremnek két oldala van. Egyikről sem szabad megfeledkezni. Az egyik a befektetett munkáról szól, a másik pedig önmagunk elfogadásról .


Nézzük a jellemzőbb edzői választ:
Nem múlik a genetikán, kelj fel reggel, fuss egy órát, erősíts még egyet, és máris "jobb lesz a genetikád". Na jó, vicceltem.
Bizony körülbelül 60 %-ban azon múlik az állapotod, hogy mit teszel magadért(Ha a spirituális dolgokat most nem vesszük figyelembe). Ha jobban szeretsz csipegetve a tévé előtt ülni, vagy a feszültségedet evéssel vezeted le, többet jársz bulizni, mint sportolni, akkor ne csodálkozz, ha ez a szervezeteden meglátszik. Akkor hiába cserélted le a kávédban a cukrot xillitre, az esti chipszevést nem fogja kompenzálni.
Ha ugyan jól is eszel, és sportolsz is, de nem nyújtasz, szintén ne csodálkozz, ha meg fogsz állni a fejlődésben, hiszen adott gyakorlatokat kötött izomzattal, rugalmatlan gerinccel nem fogod tudni végezni. Lehet hatalmasra duzzadó bicepszed, ha közben nem tudsz lehajolni a lábfejedhez.

Nézzük a másik oldalt:
Nem egyszer megesett, hogy edzőteremben láttam a csodásan kerek popsijú lányokat, ahogy megakad a szemük a nyújtásomon. Néha pilates előtt bemegyek egyet padon futni, van hogy gépekkel erősíteni is. Addig kicsit becsmérlőek a tekintetek, hiszen én csak az egészséges, nőies kereteken belül - de annál hatékonyabban - sportolok (az általában nem trendi). Aztán le is nyújtok, és akkor jön a kérdés, hogy ezt hogy csinálom?? Vagy csak annyi, mit játszom meg magam?? Komolyan! :)

Ha 60% a befektetett munkán múlik, akkor bizony 40% van még valahol. :) Van, aki könnyebben fogy zsírból, van aki nehezebben. Van, aki izmosabb típus, van, aki kevésbé. DE! Mindez kompenzálható! Csak kicsi többet kell dolgozni érte. És ez zavaró. Számomra sokáig szörnyű érzés volt, hogy másnak miért olyan a feneke, mint a brazil táncos nőknek! Én meg mást se teszek, mint arra edzek, aztán szinte löttyedt. :) Közben meg elvégzek két karhajlítást, vagy megemelek oldalra egy borsószemet, és a vállam kerülete egy centit növekszik. :) Na ez a genetika. Ez ellen nem tudunk küzdeni. Neked egyik könnyebb, szebb, a másiknak más. A jó hír, hogy ettől még formálható, csak több munka kell hozzá. És azzal persze a büszkeség is nagyobb, ha változást érsz el!
Bár nagyon pontosan nem emlékszem, de azt tudom, hogy már gyerekkoromban is tudtam spárgázni. Ugyanakkor csak az angol spárgát tudtam. Ez a képességem mára csak egy hét ráhangolódással hozható elő, ugyanakkor a pilates miatt mindkét lábammal tudom a francia spárgát, ami korábban sose ment. Tehát alapvetően nem vagyok egy kötött típus, de valamilyen eredményt csak a ráfordított munkával tudtam elérni, és már felnőttként.
Szóval alakítható minden, csak egy szinten túl szerintem több munka kell hozzá, mint amit még megér a dolog. Ekkor mondom azt, hogy mindenki fogadja el, amit hozott magával. Ha mindenki ugyanolyan felépítésű lenne, gyakorlatilag klónok mászkálnának az utcán. És mindenkinek ugyanaz kellene, hogy tetsszen. Sivár egy világ volna. :)

 

A lényeg, hogy a saját határaidon belül tegyél meg mindent. Ne irigykedj másra, az ő izmait sem a szél hordta össze. :)

Szólj hozzá!

Nincsenek termékek a kosaradban
close

Te is küzdesz a reggeli hátfájással?

Napi 5 perc gyakorlással leszámolhatsz vele! Töltsd le a videót, amiben segítek, hogy hogyan!